| Chapter 89 |
1 | Az Ezrahita Ethán tanítása.
|
2 | Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!
|
3 | Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:]
|
4 | Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
|
5 | Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
|
6 | És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
|
7 | Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
|
8 | Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
|
9 | Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.
|
10 | Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
|
11 | Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
|
12 | Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
|
13 | Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
|
14 | A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.
|
15 | Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.
|
16 | Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
|
17 | A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
|
18 | Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
|
19 | Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
|
20 | Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;
|
21 | Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,
|
22 | A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.
|
23 | Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;
|
24 | Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.
|
25 | És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.
|
26 | És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.
|
27 | Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!
|
28 | Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.
|
29 | Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.
|
30 | És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.
|
31 | Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
|
32 | Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
|
33 | Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;
|
34 | De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.
|
35 | Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
|
36 | Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
|
37 | Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.
|
38 | Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.
|
39 | De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre.
|
40 | Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.
|
41 | Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.
|
42 | Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.
|
43 | Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
|
44 | Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.
|
45 | Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.
|
46 | Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
|
47 | Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz?
|
48 | Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
|
49 | Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.
|
50 | Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!
|
51 | Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben,
|
52 | A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
|
53 | Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
|