| Chapter 4 |
1 | Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy, &a te szemeid galambok a te fátyolod mögött; &a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához, &melyek a Gileád hegyérõl szállanak alá.
|
2 | A te fogaid hasonlók a megnyirt [juhok] nyájához, &melyek a fördõbõl feljõnek, &melyek mind kettõsöket ellenek, &és nincsen azok között meddõ.
|
3 | Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid, &és a te beszéded kedves, &mint a pomagránátnak darabja, [olyan] a te vakszemed &a te fátyolod alatt.
|
4 | Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, &a mely építtetett fegyveres háznak, &a melyben ezer paizs függesztetett fel, &mind az erõs vitézek paizsai.
|
5 | A te két emlõd [olyan,] mint két vadkecske, &egy zergének kettõs fia, &a melyek a liliomok közt legelnek.
|
6 | Míg meghûsül a nap, és elmulnak az árnyékok, &elmegyek a mirhának hegyére, &és a tömjénnek halmára.
|
7 | Mindenestõl szép vagy, én mátkám, &és semmi szeplõ nincs benned!
|
8 | Én velem a Libánusról, én jegyesem, &én velem a Libánusról eljõjj; &nézz az Amanának hegyérõl, &a Sénirnek és Hermonnak tetejérõl, &az oroszlánoknak barlangjokból, &a párduczoknak hegyeirõl.
|
9 | Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, &megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével, &a te nyakadon való egy aranylánczczal!
|
10 | Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem! &mely igen jók a te szerelmeid! [jobbak] a bornál, &és a te keneteidnek illatja minden fûszerszámnál!
|
11 | Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, &méz és tej van a te nyelved alatt, &és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.
|
12 | [Olyan, mint a] berekesztett kert az én húgom, jegyesem! &[mint a] befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfõ!
|
13 | A te csemetéid gránátalmás kert, &édes gyümölcsökkel egybe, &cziprusok nárdusokkal egybe.
|
14 | Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj, &mindenféle temjéntermõ fákkal, &mirha és áloes, minden drága fûszerszámokkal.
|
15 | Kerteknek forrása, élõ vizeknek kútfeje, &melyek folynak a Libánusról.
|
16 | Serkenj fel északi szél, és jõjj el déli szél, &fújj az én kertemre, &folyjanak annak drága illatú szerszámai, &jõjjön el az én szerelmesem az õ kertébe, &és egye annak drágalátos gyümölcsét.
|